Blog Change Management

Publikálva 2013. április 26 | by j.jetson

Változásmenedzsment: humbug vagy kritérium?

A változásmenedzsment, nevéből eredően a változással foglalkozik és arra irányul, hogyan is kezeljék ezt a szervezeten belül. Gondolom most nem mondtam újat, de mégis ez a legfontosabb, mert már ebből az egy mondatból el kell tudni dönteni, hogy kell-e ez nekünk, vagy sem.

Informatikai szempontból, akkor találkozunk vele, amikor a szervezetünkben valamilyen új szoftver, rendszer kerül bevezetésre, mellyel nem árt, ha a felhasználók is megbarátkoznak, kitanulják a használatát, mert nagyrészt ők fogják ezt alkalmazni a munkájukban, nem az, aki a  döntést hozta.

Itt el is érkeztünk a lényeghez: a felhasználók, meg az emberek úgy általában nem nagyon szeretik a változást, hiába halljuk mindenhonnan a klisét, hogy: “ A változás jó.” Sz*rt. Gondolj csak arra kedves olvasó, amikor mi hölgyek, konkrétan a kedves feleséged, vagy barátnőd, elpakoljuk a “helyére” valamelyik holmidat, és amikor a legnagyobb szükséged lenne rá, akkor éppen nem találod, mert Te is a “helyén” kerested, de nem volt ott. Bosszantó, ugye? Na, ezt hívjuk a változásnak.

tumblr_lplsdrrmPm1qiaar3

A szakdolgozatom írása közben jó néhány szervezettel készítettem interjút, melyekben megkérdeztem mind az informatikai vezetőket, mind a felhasználókat azzal kapcsolatosan, hogyan vélekednek a felhőről stb. stb. Kitértünk a változásmenedzsmentre is, ami alapvetően mindenki fejében (nem feltétlenül az interjú alanyokéban)  úgy él, mint egy misztikum, ami amúgy is marha sokba kerül, hát, még ha kiszervezed, amitől viszont a szolgáltatód meg nagyon gazdag lesz.

Na, hát ez azért nem egészen így van, mert nyilván a szolgáltatónak is érdeke, hogy Te kedves vállalatvezető és drága felhasználóid, akik a nyereséget termelik, olyan elégedettség töltsön el az alkalmazás használata során, mint egy jóllakott ovist uzsi után. Mert ha nem megy a cucc, az bizony a szolgáltató ázsióját is rombolja, mert a “nem megyre” általában mindenki csak azt mondja: “Ez egy sz*r.”

Mit mondanak a számok?

Egy McKinsey kutatás kimutatta, hogy a szervezeti változásmenedzsment (SZVM, eng:OCM) hatással van az adott projekt megtérülésére.  Méghozzá nem is akárhogy:

  • A ROI 143% kitűnő SZVM mellett.
  • Míg 35% a nem megfelelő SZVM mellett.

Tehát minden egyes dollár után, amit a projektre költöttek, keresnek még 43 centet, míg a másik esetben, 69 centet veszítenek még. Azért ez nem mindegy ugye?

Mitől lesz sikeres vagy sikertelen a változásmenedzsment?

Ugyanebben a tanulmányban megvizsgáltak, hogy a 11 legsikertelenebb vállalat esetében, ahol nem volt megfelelő az SZVM, mi volt a sikertelenség oka. Ezek:

  • Az elkötelezettség és a lekövetés hiánya a  felső vezetés részéről.
  • Hibás projekt menedzsment ismeretek a középvezetők között.
  • A tréningek hiánya és az összezavarodottság a frontvonalbeli alkalmazottak között.

Hasonló eredmény született egy a Darwin magazinban leközölt tanulmányban is az IT projektek sikertelenségével kapcsolatban:

  • A vezetői támogatás hiánya
  • Irreális elvárások
  • Szegényes vagy nem őszinte kommunikáció

A McKinsey tanulmányra visszakanyarodva, ugyanezt megnézték a 11 legsikeresebb vállalat esetében, ahol kitűnő volt az SZVM. A siker okai:

  • A felső és középvezetők és a frontvonalbeli alkalmazottak is be voltak vonva a projektbe.
  • Mindenki tisztában volt a saját felelősségkörével, feladatával.
  • A projekt okait megértették és elfogadták az egész szervezetben.

A Prosci kutató szervezet erős korrelációt fedezett fel a változásmenedzsment hatékonysága, a célok elérése, a határidő és a büdzsé tartása között.

A beszélgetések során ezek a tényezők mind-mind előkerültek valamilyen formában. Az egyértelműen kiderült, ami mondjuk eddig is valamilyen szinten tudvalevő volt, hogy az IT és a mezei felhasználók között óriási a szakadék. Az IT nem tudja, vagy nem akarja  megérteni a felhasználót és annak igényeit, attitűdjét, hozzáállását, a felhasználó pedig szimplán nem érti az IT-t.

Egy tegnapi beszélgetésem világított rá arra, hogy a felhasználót sokszor kihagyják a buliból, ami változásmenedzsment szempontból végleges. Interjú alanyom kifejtette, hogy első lépésként meg kell érteni a felhasználót, annak érzéseit, attitűdjét, kérdéseit és ezek alapján kell kidolgozni egy metodikát, illetve a változásmenedzsment elsősorban nem a funkciók gyors leoktatásából kell álljon, hanem először meg kell értetni a felhasználóval miért lesz neki még jobb attól az új alkalmazástól, amit használnia kell majd. Ugyanis használnia kell, mert ez el lett döntve, de nem mindegy hogyan áll majd hozzá.

A másik sarkalatos pont, amit találtam az a források kérdése. Mire végre a változásmenedzsmentre kerülne a sor, addigra valahogy mindig elfogy a pénz, pedig ez a lényeg! Miért vesz valaki okos telefont, ha azt sem tudja, hogyan kell rajta bekapcsolni az internetet, illetve helyesbítek, meg sem akarja tanulni!? Erre is van válasz: mert sokszor már a megoldás annyival csökkenti az IT költségeket, főleg a  felhő esetén – akár 90%-al is, mert a szerverekért nem kell fizetned innentől fogva -, hogy már azért megéri az új megoldást bevezetni, és a változásmenedzsment annyira már nem is érdekli őket. Persze olyan hely is van, ahol van változásmenedzsment, csak éppen nem úgy jön össze, ahogy tervezték. Ha kiszervezik, akkor meg hibáztatjuk a szolgáltatót ugye, de ez sem éppen korrekt, mert a  szolgáltató azt csinálja, amiért fizetik, plusz sohasem fogja úgy ismerni az alkalmazottakat és azok problémáit, mint a belső emberek, illetve nem is engedik nekik megismerni.

De gondoljunk bele, mennyivel növelhetjük az üzleti értékünket, ha a költségeink mellett, az emberek 100%-osan és hatékonyan tudják használni az adott megoldást! Fürödhetünk a lóvéban, mint Dagobert bácsi a Kacsamesékben! És nem szántunk rá mást csak egy kis plusz időt arra, hogy elgondolkodjunk a dolgokon és egy kis pluszköltséget befektetést arra, hogy megvalósítsuk.

Még egy említésre érdemes dolog. Én Y generáció vagyok, ti lehet, hogy még X, vagy már akár  Z is. Mi Y-ok nagyjából már beleszülettünk abba az érába, hogy viszonylag ne f*ss*k össze magunkat egy ültő helyünkben attól, hogy félre nyomtunk egy gombot a számítógépen. Ezt a Z generáció már alapból mesterfokon űzi, mert 2 éves koruk óta a billentyűzetet püfölik. Az X generáció pedig felemás, hiszen van, amelyiküket érdekli, viszont a többség nagyjából még mindig tart valamennyire a számítógéptől, így az intuitív hozzáállás, ami produktivitás szempontjából persze szintén nem mindig jövedelmező, náluk kb. kilőve. Így el sem várhatjuk tőlük, hogy bármit maguktól megtanuljanak, legyen adott felület bármennyire intuitív (ma már azért a nagyja az ilyen appoknak az), ők másképp fogják megélni ezt, ezért számukra segítséget kell nyújtani. (Cserébe ők megtanítják nekünk, hogyan kell korrektül szöget verni a falba stb., mert ebben meg mi vagyunk a bénák.)  Lehet, ha ez a generáció kikerül a munkaerő piacról, akkor már másképpen is hozzá lehet állni a változásmenedzsmenthez, de az, hogy a többség még mindig nem fogja szeretni az holt ziher.

Tehát kell változásmenedzsment? Szerintem már mindenkiben megfogalmazódott a helyes válasz.

 

Forrás, Forrás2

Címkék: , , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter