Blog conferenceAgain2

Publikálva 2013. augusztus 2 | by j.jetson

Megéri-e a vállalatnak videokonferencia eszközöket használni?

Ismét egy remek kérdés, ami lényegében nagyon sok tényezőtől függ, mert annyi videokonferencia alkalmazás van a piacon, annyi különböző funkcióval, felhő alapon vagy anélkül, mint égen a csillag. Ha szűkebb értelemben vesszük a dolgot, és csak a TCO-val foglalkozunk, akkor is eltérő álláspontok alakulhatnak ki ezzel kapcsolatban, hát még ha belekalkuláljuk azt is, hogy mennyi időt és repülőjegyet spórolunk meg egy konferencia hívással, mert igazából ez az, ami a nagy tétel, legalábbis szerintem. És ez a tény mellesleg a vállalat, illetve az adott fejes ökológiai lábnyomát is csökkenti, ami mellett már nem mehetünk el. Persze mindig vannak olyan szenzitív témák, amiket jobb szemtől szemben megvitatni.

Egy komolyabb videokonferencia megoldás implementálása a cégben azonban további beruházási szükségleteket is teremthet, mint pl a sávszélesség növelése vagy a megfelelő eszközök beszerzése (webkamera, mikrofon vagy éppen olyan hordozható eszközök, melyekbe ezek már beépítettek), melyeknek szintén van költségvonzata. Ciki, nem ciki, én pl. most egy olyan laptopon dolgozom az irodában, aminek nincsen beépített webkamerája, így külön kellett vásárolnunk hozzá, hogy tudjak a külföldi kollégákkal beszélgetni alkalomadtán. Erre az elmúlt egy-két hónapban nagy szükségem volt, máskor meg szinte nem is használom.

A Nemertes Research készített a videokonferencia eszközökkel kapcsolatosan egy TCO analízist, melynek keretei közt a négy legnépszerűbb videokonferencia megoldás egyes cégeknél kalkulált TCO-ját vizsgálták. Az analízisben azért a négy legnagyobb videokonferencia megoldás szerepelt, mert így lehetett releváns mintát kapni a pontos elemzéshez. Ezek a Cisco, a Lifesize, a Polycom és a Vidyo megoldásai. Ezek nyilván a professzionálisabb fajtából valóak, nem a megszokott Hangout – Skype tengelyen mozognak, melyek funkciói kevésbé vannak bő lére eresztve. Kérdés, valóban többre van szükség ennyi cégnél?

A kutatás módszertanát tekintve a kisvállalkozásoktól a multinacionális cégekig végezték a felmérést mélyinterjúk és egy kérdőív kombinációjában.

Négy TCO komponenst állapítottak meg:

  • hálózati tőkeköltség: internettel kapcsolatos beruházások

  • hálózati működési költségek: internettel kapcsolatos működési költségek, havidíjak stb

  • a megoldással kapcsolatos tőkeköltség: mindenféle eszközberuházás (laptop, táblagép, webkamera)

  • a videokonferencia  megoldással kapcsolatos működési költségek

Azért fontosak a fenti faktorok, mert a vállalatok 78%-nál ezeknek az erőforrásoknak a hiánya gátolja a meglévő kereslet kielégítését. Ha ezeket a költségeket le lehetne csökkenteni, akkor ki lehetne elégíteni a valós szükségleteket.

tcoű_2

Az átlagos (a teljes első évre vonatkozó) TCO az alábbi szolgáltatók igénybe vételénél a következőképpen alakult végpontonként (azon eszközök összessége, melyekre telepíthető az alkalmazás). Az adatok az említett 4 szolgáltatónál 3600 és 1200  dollár között szóródnak végpontonként, ez magyar Ft-ra átszámolva olyan 200.-800.000 Ft között szóródott. Ebben szerepelnek a fent említett tőke és működési költségek éves szinten.

tco_3

Érdekesség, hogy a vállalatok 80%-a még mindig a csak a munkatársak 10%-a számára telepít videokonferencia szoftvereket. Ha ez az arány mondjuk 75%-os lenne, az egy végpontra jutó TCO is kb. a felére, sőt akár a negyedére is csökkenhet.

Mi lenne ha mindez felhő alapon történne? Ha a költség összetevőket nézzük, akkor pl. egy Google Hangout esetében a licencdíj, mivel az az Apps része, illetve privát fiókból is lehet hangoutolni, jelentősen csökkenthető. Cserébe mondjuk kevesebb az elérhető funkció. Azonban itt sem szabad elfeledkezni a megfelelő infrastruktúráról és eszközökről ahhoz, hogy élmény legyen egy távmeeting. Lássuk be elég kiábrándító, amikor negyedóra szenvedés előzi meg a megbeszélést, mert valami sohasem jó, vagy annyira rossza a kapcsolat, hogy szakadozik a hang, illetve elcsúszik a kép.

Tehát amin érdemes elgondolkodni, hogy megéri-e drágább, de professzionálisabb szolgáltatótól igénybe venni ilyen alkalmazásokat,  válasszunk inkább egy megbízható, de fapados megoldást  a töredékéért, már csak az ár, illetve a potenciális kihasználatlan funkciók miatt. Mint a tanulmányból is látható ehhez még így is úgy is társulnak egyéb beruházási, illetve működési költségek is, így, aki ilyen megoldás bevezetése mellett dönt, ne legyen rest utána számolni annak, hogy mennyi is az annyi.

Képek + Forrás: Nemertes Research

Címkék: , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter