Blog Környezetbarát-e a felhő?

Publikálva 2012. május 30 | by j.jetson

Környezetbarát-e a felhő?

Miközben Magyarországon még meglehetősen szkeptikus a hangulat a felhővel kapcsolatban addig az USA-ban számtalan cég tért át a technológiára elsősorban a költségcsökkentés és mobilitás miatt, mégis inkább egy új környezetbarát technológiaként üdvözölik. Ezt azonban nem lehet olyan egyszerűen bizonyítani mint a Thálesz-tételt. Számtalan szempontból kell körüljárni a problémát, és még akkor sem biztos, hogy egyértelmű válasszal tudunk Neked, kedves Blogolvasó szolgálni. Ezek:

  1. A felhasználó szempontjából
  2. A vállalat szempontjából
  3. Az üzemeltető szempontjából.

Környezetbarát-e a felhő felhasználói szempontból?

Mit is jelent a felhő alapú alkalmazások használata? – Hát azt, hogy egész nap a géped előtt ülsz és a neten lógsz (=Facebookozol/dolgozol). Tehát be van dugva a net, be van dugva a gép, kvázi áramot fogyasztasz. A ház + monitor + (hangfal) kombónál ez duplán/triplán érvényesül, meg aztán, ha laptopja van az embernek, azért az is elég sokszor van bedugva, mivel az aksi bírja kb. 2-3 órát maximum. Ebből a szempontból nézve nem mondható a felhő környezetbarátnak, mert ahhoz, hogy használd rengeteg áramot fogyasztasz, még alvó üzemmódban is!

Mondjuk a technika folyamatosan fejlődik, tehát most már napi szinten kerülnek a piacra olyan notebookok, (netbookok), monitorok, amelyeknek egyre kisebb az energiaigényük, és vígan el van velük az ember egy napi kétórás feltöltéssel. A felhő igazi platformja azonban a nálunk az NRC által kütyü kategóriába sorolt okostelefonok és tabletek, melyek szintén 2-3 órás feltöltéssel bírják 1-2 napig a kiképzést, és sok szempontból már helyettesítik a hagyományos PC-ket. Ha ebből a szempontból nézzük a dolgot, akkor jó úton haladunk a “környezetbarátság” irányába.

Környezetbarát-e a felhő a vállalatunk szempontjából?

Hogy erre a választ kapjunk képzeljünk el egy felhőmentes világot. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a céges fájlokat elérjük, illetve a weboldalainkat hosztoljuk, saját céges infrastruktúrát kellene kiépíteni MINDEN vállalatnak. Ennek hely, energia, befektetés és költség igénye van. Ha ezeket megszorzom a MINDEN vállalat jelenlegi számával, akkor rengeteg helyről, rengeteg energiáról, befektetésről és költségről beszélünk. Az egyes vállalatok általában az utóbbi két dolog miatt váltanak a felhőre, mert így sokkal gazdaságosabban tudják kielégíteni virtuális helyigényüket. A CAPEX-ből OPEX lesz ugyebár. A vállalatoknak ezért éri meg felhőre váltani, és ha abból a szempontból nézem, hogy így kevesebb energiát használnak fel, mint külön-külön együttesen, akkor ez végül is környezettudatos. És akkor ki is lyukadtunk magára a felhő lényegére, ami nem más mint a méretgazdaságosság.

Környezettudatos-e a felhő az üzemeltető szempontjából?

Egy biztos, egy óriási szerverfarmot működtetni sokkal gazdaságosabb, mintha minden egyes vállalat külön infrastruktúrát tartana fent. Ettől függetlenül egy szerverfarm fenntartásának is magas az energia igénye – de még mennyire – s ezt az energiafelhasználást csökkenteni már csak költség szempontból is megéri. A nagyok erre törekszenek elsősorban, hogy minél gazdaságosabban tudják kiszolgálni az ügyfeleiket és természetesen minél nagyobb legyen az elért profit. Tehát az, hogy sokan akceptálják már a környezettudatos technológiákat, az nem feltétlenül a feltétel nélküli vállalati környezettudatosság miatt van, hanem az ún. öncélú ökotudatosság érvényesül elsősorban. A törekvések milyenségén ez azonban mit sem változtat, mert az energiafelhasználást így is radikálisan csökkentik, már amennyire csak lehet. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

  • A cloud szolgáltatók direkt olyan országokban létesítenek szerverfarmot, ahol olyan a klíma, hogy természetesen lehessen hűteni a létesítményeket, ilyen pl. Írország.
  • A Google-nél pl. emelték a létesítmények hőmérsékletét és a munkahelyi dress code a rövid nadrág lett, mert rájöttek, hogy így gazdaságosabban tudják működtetni a szerverfarmokat.
  • Érdekes példa a helsinki Academica datacenter, ahol a hűtésre használt felmelegedett vizet a háztartások fűtésrendszerébe vezetik be.
  • Szintén Google-ös példa, hogy a vállalat 168 millió dollárt invesztált egy napenergia erőmű megépítésébe, mely az ő szükségleteiket is fedezné. Ha elkészül ez lesz eddig legnagyobb ilyen erőmű a világon.

Google – The Story of Send

Látható, hogy ahhoz, hogy jelenleg rá tudjuk fogni a cloud-ra, hogy az környezettudatos, elég sok HA-t kell használnunk. Azonban mégis elmondható, hogy ez egy környezetbarátabb irány, mint a hagyományos. Tehát azt javasolom, térjünk erre vissza 25 év múlva, és nézzük meg hova nőtte ki magát ez az egész. Lehet, hogy akkor már a Holdról jelentkezem!

Via Cloud Computing Techie

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter