Trend Ki nincs még a felhőben? - A vesztesek listája

Publikálva 2013. január 17 | by j.jetson

Ki nincs még a felhőben? – A vesztesek listája

Az erre reflektáló első kérdés az lehetne, hogy: “Az USA-ban, globálisan, vagy nálunk?” Valószínűleg az utóbbi erőteljesen eltérne az előző kettőtől. A második kérdés pedig az lehetne, hogy: “egyéni vagy vállalati szinten?”

Mivel már megbeszéltük, hogy egyéni szinten kb. mindenki, aki internetezik, felhő alapú technológiát is használ (főleg SaaS-t) tudatosan vagy nem tudatosan – erről készült egyébként egy USA-n belüli kutatás is – ez szerintem nálunk sincsen másképp, így ebben a bejegyzésben elsősorban a vállalatokkal foglalkozunk.

A tengerentúlon már elkezdtek alaposabban foglalkozni azzal a témával, hogy mégis hány vállalat használ felhőalapú technológiákat és milyeneket (lásd: múltkori VMware infógrafika), azonban Magyarországon ezzel a témakörrel tudomásom szerint az IDC foglalkozik. Ők 2011-ben a cloud service piaci forgalom  kb. 1, 6 milliárd Ft-ra becsülték, azonban arra még nem találtam pontos/megbízható adatot, hogy a magyarországi vállalatok közül, hányan alkalmaznak cloud alapú technológiát a vállalati IT rendszerben. Azonban egy biztos: a cloud piac tovább növekszik, a lassulásnak semmi jelét nem látni (nálunk 30%-os növekedést várnak!), és egyszer csak elér majd arra pontra, hogy a felhő már “alap” lesz a vállalati IT-ban.

Mint minden iparágban itt is lesznek nyertesek és vesztesek is. A kínálati oldalon az előbbiek között olyan cégek lesznek, akik meg tudnak felelni a nagy infrastruktúrát működtető vállalatok követelményeinek és szükségleteinek, mint pl. az Amazon vagy a Google, illetve azok a cégek, akik haladó szoftver eszközöket biztosítanak olyan vállalatoknak, akik spórolni szeretnének a hardware költségen. A vesztesek oldalán pedig olyan vállalatok lesznek, akik még mindig a letűnt korok technológiájától függnek és pár 10 évvel korábban kellett volna működniük. Néhány ilyen iparágat sorolunk most fel nektek.

Az alacsony sávszélességgel rendelkező országok

Még mindig vannak a világon olyan országok, akik nem élvezhetik a szélessávú internetelérés adta előnyöket. A fejlett országok fejlődésével pedig egyre nagyobb lesz a szakadék köztük. Ezen a felhő alapú technológiák terjedése, aminek kritériuma a gyors internetelérés, csak erősíthet.

Ez óriási üzleti lehetőség a fejlett országok számára, azonban a növekedés egyetlen útja, ha szilárd piacokon működnek. Ez azt jelenti, hogy míg néhány ország lemarad, néhány pedig előre tör, akkor végül az egész egyszer csak szimplán összeomlik.

Konzervatív kormányzatok

Van belőlük pár az már biztos, pl Thaiföldön tilos a Youtube, Kínának saját Facebookja van, illetve ott még a Google kereső is cenzúrázottan működik, meg amúgy minden, mert attól félnek, hogy, ha az emberek hozzájutnának a tiltott tartalmakhoz, az forradalomhoz vezetne. A cloud meg ugyebár gyors és akár anonim hozzáférést is biztosít a “rebellis” jellegű fájlokhoz. Kína esetében a híd VPN (Virtual Private Network) lehet, ami bárki számára lehetővé teszi, hogy mind a privát, mind a nyilvános felhőhöz legyen hozzáférése. Érdekesség viszont, hogy pl. Kína az, ahol rettenetesen fontosnak tartják a felhőre való nyitást.

Elismert hardware gyártók

Az OEM-ek, mint pl. a Dell, EMC, HP, IBM  nagy kihívások elé néznek a jövőben, két nagyon fontos ok miatt. A jelenlegi tendenciák alapján egyre több KKV vált cloud szolgáltatásokra, ami negatívan érinti az eladásaikat. A Gartner szerint ezek a vállalatok elsősorban költségcsökkentés céljából fognak a felhőbe migrálni. Pl. ha Gmail-re váltasz MS Exchange-ről, akkor ugye már nincs szükség az azt korábban üzemeltető helyszíni felszerelésre. Látszik ez abból is, hogy a modern vállalatok többet költenek már a kliens eszközökre és a cloud szolgáltatásokra, mint a belső hálózati eszközökre, szerverekre, tárhelyekre stb.

Másrészről az adatközpont infrastruktúra piac is az egyedileg összeeszkábált eszközök felé halad, így csökken a kereslet a komplex megoldások irányába. A világ legnagyobb infrastruktúráinak működtetői – Facebook, Google, Amazon és a főbb bankhálózatok mind-mind úgy döntöttek, hogy majd ők szépen megtervezik maguknak a saját adatközpontjaikban használandó eszközeiket, ahelyett, hogy azt egy harmadik féltől szerezzék be, vagy béreljék. A Facebook pl. saját tervezésű szervereihez Ausztráliából és Ázsiából (Quanta, Foxconn, Wistrom) szerzi be az alkatrészeket, az Amazon pedig a közelmúltban indította be a Glacier névre keresztelt olcsó cloud storage technológiáját.

A szórakoztatóipar, ott is a legnagyobbak

A cloud számukra olyan, mint Qui-Gonnak és Obi-Wannak a Darth Maul kétvégű fénykardja. Egyrészt tisztában vannak vele, hogy a publikus felhő és a közösségi média egy addicionális marketing csatorna, amin keresztül rengeteg tartalom és tehetség született már, mint pl. Mr. Bieber, vagy a legendás Blairwitch Project. Nulla marketing büdzsével a producereknek csak arra kell támaszkodniuk, hogy mások fogják megosztani ezeket a tartalmakat a barátaikkal, és ez remekül működik is. Azonban ez ugyanaz a médium, ami ingyen bocsátja áruba ezután ugyanezeket a tartalmakat.

Azok a cégek, akik úgy csinálják, ahogy ők akarják – Beválik-e a strucc politika?

A saját infrastruktúra létrehozásával a cloud cégek általában ki tudják kerülni az általános követelményeknek való megfelelést és pénzt takaríthatnak meg. Ezzel nem csak a nagy OEM-ek potenciális célcsoportját tudják csökkenteni, hanem ezek árréséből is kiharapnak azzal, hogy kevesebb alkatrészt vásárolnak tőlük.

Az iparág válasza:

A másik oldalon az OEM-ek persze próbálják fékezni az árt azzal, hogy megpróbálják rávenni a nagy ügyfeleiket, hogy a vásárlás mellett vegyék igénybe más divízióik szolgáltatásait is, ilyen pl. a Dell Datacentre Solutions Unit, mellette pedig elkezdték célozni a felhőbe készülő kis és közepes vállalatokat is.

A hadművelet két színtéren zajlik:

1. Az említett speciális divíziók a nagy infrastruktúra vásárlókat célozzák egyéni igények alapján testreszabható termékekkel.

2. Mellette pedig az eszközeiket olyan kisebb vállalatoknak kínálják, azzal a céllal, hogy a “földön tartsák őket”, akiknek nincs meg a kellő gyakorlatuk vagy humán erőforrásuk a saját eszközeik előállításához.

Ez kockázatos stratégia, ugyanis árversenyhez vezethet olyan ázsiai adatközponti eszközöket gyártó ODM (Original Design Manufacturer) -ekkel szemben, akikkel szemben valószínűleg alulmaradnak az ázsiai cégek alacsonyabb gyártási és működési  költségei miatt.

A másik oldalról pedig a díjalapú szoftverekkel használható kisebb felszerelés sokkal sérülékenyebb, ami azt jelenti, hogy a KKV-k simán legyárthatják a sajátjukat ahelyett, hogy megvennék azokat az OEM-ektől és egy megbízható, jól működő, nyílt forráskódú szoftvert vezetnének be.

Mint láthatjátok a felhő feltörése egy sokkal nagyobb állóvizet kavar fel, ráadásul sokkal jobban mint azt gondolnánk. alapjaiban fogja átrendezni a teljes piacot és a kérdés már megint csak az, hogy ki tudja a változást a saját előnyére fordítani és mennyire gyorsan tudja mindezt kivitelezni. A képlet nagyon egyszerű: legyünk jókor a jó helyen!

Forrás

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter