Blog A felhő három arca: privát, nyilvános vagy hibrid

Publikálva 2012. április 20 | by j.jetson

A felhő három arca: privát, nyilvános vagy hibrid

Március végén a blogos kisokosunkban a különböző felhőalapú szolgáltatásmodelleket (SaaS, PaaS, IaaS) mutattuk be. Most egy másfajta csoportosítás alapján “értékeljük” a felhőalapú megoldásokat. Újabb posztunkból kiderül mit is értünk a privát, a nyilvános vagy éppen a hibrid felhőn, és egyes típusok milyen előnyökkel járnak.

A privát felhő, szerintünk

Ahány oldal, annyi definíció, ráadásul sokan rosszul használják a fogalmat – még a szolgáltatók is! – és összemossák azt a publikus felhővel. A privát felhő (szerintünk), attól privát, hogy az infrastruktúránkat nem osztjuk meg más cégekkel – függetlenül attól, hogy az cégen belüli vagy kiszervezett -, ezért nem kell félni a biztonságtechnikai következményektől.

A túlhype-olt “cloud” fogalom terjedése miatt napjainkban is sok szolgáltató nevezi virtuális shared hosting szolgáltatását privát felhőnek, pedig az alapvető cloud követelményeket nem tartják szem előtt. Ezek a NIST (National Institute of Standards and Technology) alapján a következők:

  • önkiszolgálás lehetősége
  • on-demand jelleg
  • erőforrás-megosztás
  • gyors rugalmasság
  • a szolgáltatás mérésének lehetősége
  • széleskörű hálózati hozzáférés

A privát felhő alapvető lényege, hogy minden számítástechnikai berendezés a cég tulajdonát képezi, tehát miénk a hardver, a szoftver, az egész infrastruktúra és természetesen a rendelkezésre állással kapcsolatos felelősség is – tehát az IT osztályt vonják felelősségre, ha valami probléma adódik. Itt is beszélhetünk úgynevezett osztott webtárhely (shared hosting) szolgáltatásról, abból a szempontból, hogy egy adott szerver erőforrásain több weboldal/domain osztozik. Ez ugyebár mindenkinek jó, meg gazdaságos is, hiszen nem kell oldalanként/domainenként egy fizikai szervert fenntartani, illetve fizetni az üzemeltetési költséget.

private-cloud.jpg

A privát felhő esetében a rendszergazda továbbra sem dőlhet hátra és kezdhet el masszívan pasziánszozni, hiszen ugyanúgy felügyelnie kell az infrastruktúrát és a kapacitásigényeket a belső szolgáltatási-szint szerződések (SLA) betartásához. A kapacitások azonban végesek, a bővítésről pedig magunknak kell gondoskodni. Ha túl nagy az adatforgalom a szerverek kapacitásához képest, a szolgáltatásunk akár le is állhat. Ha ez időszakos, akkor viszont a bővítés kihasználatlan kapacitást eredményezhet az év további részében, és már nem éri meg anyagilag.

A privát felhő kiépítése tőkekiadást (capex = capital expenditure)  jelent, mivel a vállalat új eszközökbe ruház be. Megtérüléséhez figyelni kell arra, hogy a jelenlegi IT infrastruktúra jobb kihasználásából eredő tervezett megtakarítások haladják meg a felhő kiépítéséhez szükséges költségeket. Általában 1-1 ilyen befektetés 2-3 év alatt térül meg.

Előnyök

Hátrányok

A privát felhő saját tulajdon… … ezért a felmerülő beruházási költségeket a céged állja.
Jobban kézben tartható a biztonság, az adatvédelem, a jogszabályoknak történő megfelelés és a szolgáltatás színvonala. … de mindezek működéséért is a cég a felelős.
Könnyebb integrálni a helyi rendszerekkel.
Hosszú távú költségcsökkentést eredményezhet. Tőkekiadást eredményez, így rövidtávon csak kis mértékben vagy egyáltalán nem csökkenti a költségeket.
Ideális olyan szervezeteknek, ahol az adatvédelem és a biztonság központi kérdés (pl. bankszektor, kormány stb.) Csak nagy szervezeteknél éri meg, ahol a konszolidációból fakadó költségmegtakarítás elő tudja hozni a felhő használatának gazdasági előnyeit.

A privát felhőt külső féltől (hosztolt) is igénybe vehetjük, mely egy csapásra üzemeltetési költséggé (opex=operational expenditures) varázsolja a tőkekiadást. A belső erőforrások felszabadításával csökkenthetők az IT szupport költségei is és lehetővé válik a fogyasztásorientált használat is. Nem keverendő össze a hasonló elven működő IaaS szolgáltatásokkal, mint pl. Amazon Web Services, mert a privát felhő esetében az infrastruktúra személyre szabott és csak mi használjuk.

Kisvállalatoknak nem éri meg privát felhőt kiépíteni/kiépíttetni, mivel esetükben az ezzel járó tőkekiadás nehezen, vagy egyáltalán nem térülne meg. A privát felhő a biztonságra érzékeny vagy globális jelenléttel rendelkező vállalatoknak ajánlott, ahol a leányvállalatok külön álló divíziók. A Coca Colanak például megérné privát felhőt kiépíteni, mert az erőforrásokat és az infrastruktúrát a cégen belül tudja megosztani, azonban a divíziók fenntarthatnák rendszereik autonómiáját.

Források: TechnetKlub, Bitport, Cloud Business Review

A nyilvános (public) felhő

Nagyon leegyszerűsítve a public cloud olyan, mint a hagyományos közmű modellek – egy olyan standardizált cloud computing modell, ahol a szolgáltatók vagy ingyen vagy használati díj ellenében erőforrásokat (infrastruktúrát), hálózatot, alkalmazásokat és tárhelyet biztosítanak a nagyérdeműnek, természetesen interneten keresztül. A végfelhasználó – anélkül, hogy az erőforrásokat birtokolná – egyszerűen eléri a keresett szolgáltatást, akkor és ahol éppen arra szüksége van, legyen az a saját laptopja, vagy egy idegen számítógép,továbbá egyszerűen kap hozzáférést. Minimális menedzsment és szolgáltatói közbeavatkozást igényel.

public-cloud.jpg

A szolgáltatások igénybevétele is roppant egyszerű, nagyjából néhány kattintással megvan az egész, a fizetést pedig éves, de sok esetben már havi díjas konstrukcióban is lehet intézni. Infrastruktúra igénybevételénél, pedig mindig csak azért fizetünk, amennyit használunk is, így valamivel rugalmasabb, mint a privát felhő nyújtotta hasonló lehetőségek.

A legismertebb public cloud szolgáltatók az Amazon, a Google (Apps), a Dropbox, a box.net stb.

Előnyök Hátrányok
Nem igényel infrastrukturális beruházást. Biztonsági és adatvédelmi aggályok. Adatvesztéstől való félelem.
Beruházás nélkül a nagy cégek által megszokott minőségű szolgáltatásokat tudják használni a kisebb cégek is. Egyéb járulékos költségek felmerülése: bevezetés, kapacitástervezés, szolgáltatás orientált architektúra, rendelkezésre állás.
Kevesebb használattal kevesebb költség jár.

Forrás: Cloud Business Review, Search Cloud Computing

A hibrid felhő

Az előző két modell legoptimálisabb kombinációjaként, a hibrid felhő a privát felhő nyilvános elemekkel történő kiegészítése, kiterjesztése. Pl. egy vállalat alapvetően arra használja a privát felhőt, hogy megossza a fizikai és virtuális erőforrásait a hálózatán keresztül, de a public cloud igénybevételével akár ki is terjesztheti ezeket az erőforrásokat, amikor éppen arra szüksége van. Továbbá a vállalat eldöntheti, hogy a sokszor több ezer alkalmazás közül, melyeket szeretnék a privát és melyeket a nyilvános felhőn keresztül igénybe venni. Pl. a pénzügyi szoftvereinket a saját tűzfalunkon belül tarthatjuk, míg a kollaborációs szoftvereket a nyilvános felhőből lehet igénybe venni.

hybrid-cloud-2.jpg

Coca Cola-s példánknál maradva a saját megosztott infrastruktúráján felül, gondolhat egy olyat, hogy a levelezését egy public cloud szolgáltatón keresztül szeretné intézni, mert egyszerűbb neki ezt alkalmazni, mint saját levelezési rendszert és szoftvert írni.

Előnyök

Hátrányok

Hatékonyan kezelhetőek a nagy kapacitást igénylő időszakok. Bonyolult a folyamatokat nyomon követni és kezelni.
Mérsékli a biztonsági kockázatot a kritikus alkalmazásoknál (pl. számlázás) Magas költségek merülhetnek fel az integráció során.
Több “hordozható” alkalmazást tesz lehetővé (pl. kollaboráció) Nincs még kialakult piaca azon integrációs rétegnek, ami összeköti a privát és a public cloudot.
Költségmegtakarítás, kotlátlan rugalmasság mellett.

Mindhárom modellnek megvan a maga előnye és hátránya, azonban jó helyen, jó időben történő alkalmazása jelentős költségmegtakarítással járhat. Míg a nyilvános felhő nem igényel különösebb beruházást, és inkább az üzemeltetési költségeket terheli, addig a privát felhő és a hibrid felhő is beruházást igényel, melyeket amortizációval írhat le a vállalat. Mindhárom modell alapos tervezést, költség és megtérülés számítást igényel, mert egy rosszul alkalmazott, vagy nem a megfelelő modell alkalmazása súlyos károkat is okozhat a vállalatnak.

Forrás: Cloud Business Review

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter