Blog Google-Chromebook-PixelTouchscreen

Publikálva 2013. február 21 | by j.jetson

Chromebook teszt 2. – Gondolkodj nagyban!

Ha egyszerre próbálok meg mindent leírni a múlt heti bejegyzésben, akkor többségetek ínhüvelygyulladást kapott volna a sok görgetéstől – és még így sem fogtam vissza magam. Szóval ezért úgy döntöttem, hogy a Chromebookos tesztről szóló cikket kettészedem és abból indultam ki, hogy egy adott informatikai eszközt általában két dologra használnak, munkára és személyi felhasználásra. Ugye azért itt vannak átfedések, de úgy gondoljuk teljesen mást kell megfontolnia egy mezei felhasználónak, amikor ilyen eszközt vásárolt és mást egy vállalatnak. Ezért most arról fogok írni, hogy melyek a prók és kontrák, amiért érdemes, vagy amiért elvetendő a Chromebookot a vállalati eszközparkba integrálni.

Ha lemaradtál volna előző cikkünkről, itt veheted fel a fonalat: Chromebook – teszt – 1. rész 

Mikor érdemes cserélni? – Összetett döntés

Amikor a felhőbe költözés különböző aspektusairól írtam, már akkor is minden alkalommal hangoztattam, hogy a vállalat részéről ez egy nagyon komoly és összetett döntés, mert ha ez nem megfelelően történik, akkor nem hogy megtakarít vele az ember – ami az egyik fő oka a felhőre váltásnak – hanem még rá is fizet. Ezért szükséges minden esetben a szakmai meggyőződés mellett pénzügyi mutatószámokkal és előkalkulációkkal igazolni, hogy mennyit tud profitálni ebből a vállalat.

Erre a legjobb példa nem máshol mint a közigazgatási piacon van, persze nem nálunk, hanem Amerikában, ahol 100 év múlva nem csak Obamát, hanem kormányzatának CIO-ját (Vivek Kundra) is jegyzik majd a történelem könyvek, ugyanis az első ciklus alatt 3 milliárd USD-t (650 milliárd USD) takarított meg azzal, hogy felülvizsgálta és optimalizálta a közigazgatási informatikai rendszereket (Obama- adminisztráció) és nagy részüket a felhőbe költöztette, a bevezetési időszakot pedig 2 évről 8 hónapra redukálta projektenként. (Forrás: Figyelő, 2013/7, 32-33.)

Az is valahogy törvényszerű meg logikus volt, hogy a Google különböző hardvergyártók segítségével egyszer piacra dob egy olyan eszközt, amivel a saját felhő alapú szoftvereinek használatát támogatja. Ez nyilván jó nekik, mert még egy területét lefedik a piacnak, és jó azoknak is, akik már felhőre váltottak, vagy csak készülnek, mert így a régi számítógépeik vételi és fenntartási költségeinek töredékéért vásárolhatnak és használhatnak olyan eszközt, ami csak is – persze némi kivétellel és átfedéssel – a felhőben való munkát támogatja. Azt hiszem erre bátran lehet azt mondani, hogy teljes körű informatikai megoldás.

Valóban lehet vele dolgozni?

Amikor kipróbálok valami új dolgot, akkor általában mindig dumálok olyan emberekkel, akik bár ismerik a terméket, még nem próbálták ki azt és képesek szkeptikusan hozzáállni a témához, ami kellőképpen ellensúlyozza az én lelkesedésemet és ezáltal pár napra totál kimosott agyam.

Nem akarok redundáns lenni, mert erről is írtam az előző posztban, de itt is felmerült az, hogy mi van akkor, ha a vállalat olyan speciális – rosszabb esetben másik szolgáltatótól igénybe vett/vásárolt – hagyományos szoftvert használ, amit elég nehézkesen lehet egy Chromebookról elindítani.

Alapvetően erre is van megoldás, amellett a trend mellett, hogy egyre több applikáció érhető el a felhőből pl. SAP. Ha saját fejlesztésről van szó, akkor pedig lehet, hogy érdemes azt is a felhőbe migrálni, mondjuk a Google Cloud Platform segítségével. A hagyományos – főleg külső – szoftvereket pedig virtuális környezet segítségével érhetjük el, ilyen szolgáltatásokat kínál a Citrix vagy a Vmware.

És mi van akkor, ha bekrepál, vagy éppen otthon felejted, vagy netán ellopják? Semmi probléma, felkapsz egy másikat (ha a vállalati szinten gondolkodunk), azzal, hogy bejelentkezel, minden egyes adatod elérhető lesz számodra és ott folytathatod a munkát, ahol abbahagytad.

Eszköz menedzsment

Egy hagyományos PC-nél ez halál, külön kell foglalkozni a vírusokkal, külön be kell állítani a különböző bővítményeket, applikációkat, ki mit telepíthet, vagy mit nem, mit használhatnak a  felhasználók, és mit nem. Közben az egész tökre nem működik, mert Marika néni csak az MS Wordot tudja kezelni úgy ahogy egy amúgy minden marhasággal telepakolt gépen, és összevissza letöltöget mindent, mert nem érti, hogyan működik az operációs rendszer. Nem beszélve arról, hogy mindezeket beállítani és utána helyrehozni mekkora meló az IT-s kollégáknak.

a Chromebooknál egy picit egyszerűbb a helyzet, ugyanis itt beépítettek:

  • az automatikus frissítések
  • a vírusvédelem
  • ellenőrzött a bejelentkezés: tehát be lehet állítani, hogy kik léphetnek be adott gépbe és kik nem
  • adattitkosítás
  • és mindennek van egy saját platformja, a Google Apps control panelen.

 

Példák a különböző beállításokra:

  • proxy beállítások

  • tartalmi kontroll: cookiek, képek stb.

  • eszközbeállítások: képernyőzár, vendégmód ki és bekapcsolása, hálózati beállítások

  • böngésző: előzmények mentése, 3D-s tartalom, nyomtatás, homepage

  • alkalmazások és bővítmények engedélyezése stb.

     

ChromeOS%2BSettings.gif

applikációk.PNG

Google Apps Control Panel

Ár – Mennyi az annyi?

Amikor eszközt vásárolunk a vállalatba, akkor nem csak azt kell megnéznünk, hogy az önmagában mennyibe került, hanem a hozzá tartozó operációs rendszer és a további szoftverek, vírusirtók árát is be kell kalkulálnunk, továbbá, hogy teljes képet kapjunk az adminisztrációs és betanítási költségeket is idesoroljuk. Így a Chromebook sem csak az eszköz szintjén versenyzik a hagyományos PC-vel. Hogy mennyit takaríthatunk meg, azt a Chromebook weboldalán egy egyszerű kalkulátor segítségével pikk-pakk kiszámíthatjuk.

Egy hagyományos PC üzemeltetési költsége kb. 2-3 szorosa a hardver és szoftverköltségének, míg ugyanez a Chromebooknál ennek töredéke, holott maga a hardver költség – főleg kis hazánkban – kb. ugyanannyi, mivel nálunk egy Chromebook kb. annyiba kerül, mint egy alsó kategóriás laptop, míg az USA-ban ennek a fele (magyarra átszámítva a legolcsóbb Acer 44.000 HUF!).

Erről készítettem nektek egy táblázatot. Azt nézzétek el nekem, hogy ezek a számok kb. az USA piacra értendők, és természetesen minden viszonteladóra is más árak vonatkoznak (kiegészítő szolgáltatások, beszerzési költség), de a nagyság rendeket jól szemlélteti így is, no meg azt is, hogy nem a hardver a költségeknél a szűk keresztmetszet. A táblázatban kb. 130.000 Ft-al számoltam a magyar viszonylatra (Amazon UK ár).

diagram_1.PNG

A kalkulátor szerint a Chromebook összes költsége a PC költségek 17%-át teszi ki. Ha a magyar árral számolok, akkor ez összeg 23%, de még így is jóval alacsonyabb, mint a PC esetében. Ami egy PC-nél sokkal magasabb, mint a Chromebooknál, az nem a hardverben vagy  a szoftverben keresendő, hanem a már korábban említett adminisztrációban és a végfelhasználói költségekben. (2-3 szoros.) Ráadásul a Google Apps for Education csomagban ezek az eszközök sokkal olcsóbban hozzáférhetőek, mint a hagyományos vállalati szektornak.

Hol vásárolhatok Chromebookot a vállalatom számára?

Magyarországon tudomásom szerint nincs hivatalos reseller abban az értelemben, hogy valaki besétál egy mezei boltba és lám-lám ott egy Chromebook, amit még meg is vehet. Ha Google Apps for Business ügyfél vagy, akkor akár nálunk (www.revevol.hu) is vásárolhatsz ilyen gépet a vállalatod számára.

Ha nem, vagy nem üzleti célra szeretnéd vásárolni, akkor egyelőre marad az Amazon UK. Reméljük ez a jövőben változik majd.

Jön a touchscreenes Chromebook

Most hívták fel a figyelmemet arra cikkre, ami boldogan jelzi előre az érintőképernyős Chromebookok berobbanását az év második felében. A hírt a Wall Street Journal hozta le először. A lényeg, ha megjelenik, lesz versenytársa a piacon a most ilyen “kivehetős táblás laptopos” hibrideknek, amik Win8-al futnak. Apropó van valakinek ilyen? Forrás

Szóval ennyi volt a Chromebook etap, remélem tetszettek a bejegyzések és hasznosnak találtátok őket. Ha van kérdésetek írjatok nekünk kommentben vagy a cloudbusinessblog@gmail.com-ra!

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter