Blog green-energy

Publikálva 2013. június 20 | by j.jetson

A felhő zöldebb.

Igen, be is van bizonyítva. Ha minden USA-beli vállalat a felhőbe költöztetné az olyan alapvető alkalmazásait, mint az e-mail, a CRM, vagy éppen a különböző produktivitást segítő eszközök, Los Angeles városának egyéves áramellátásának megfelelő mennyiségű energiát spórolnának meg vele.

Ezt mégis, hogy? Hiszen tudjuk, hogy a nagy data centerek működtetése a világ energiafogyasztásának 1-2%-át teszik ki. Ettől függetlenül mégis energiahatékonyabbak, mint a helyileg üzemeltetett szerverek, ráadásul a cloud  jelenlegi növekedése magában hordozza azt az ígéretet, hogy ezek működtetése még hatékonyabb legyen. Ez nyilván a szolgáltató célja (is), mert a költség elsősorban nála jelentkezik. Erre több nagy szolgáltató is törekszik, korábban már írtunk róluk.

A cloud data centerek fő előnye a hagyományos megoldásokkal szemben, hogy a virtualizációnak és a mindig változó, ügyfelenként eltérő igénybe vett kapacitásnak köszönhetően maximalizálja a szerverek kihasználtságát, ami drasztikusan csökkenti a szükséges szerverek számát. Ugyanazt a  feladatot egy helyileg üzemeltetett rendszer, több szerverrel képes elvégezni, mivel mindig a legnagyobb terhelésre kell méretezni, egyébként feleslegesen fut és persze energiát fogyaszt.

Már korábban is voltak különböző tanulmányok arra, hogy pl. a digitális tartalomfogyasztás (újság, zene stb.) sokkal kisebb CO2 kibocsátást von maga után, mint pl. egy hagyományos lap elolvasása, vagy a CD hallgatás. Vagy pl. az alap applikációk felhőbe költöztetése 95%-al csökkentheti az energiafelhazsnálást, persze a data center hatékonyságának függvényében. Azonban nem volt egy egységes mérési metodika ezekre, így jogosan hihették azt, hogy a levegő beszélnek a kutatók, ráaádásul az egyes eredmények éppen ezért összehasonlíthatóak sem voltak.

Hogyan lesz ez mégis mérhető?

A Lawrence Berkeley National Laboratory és a Northwestern University kidolgozott egy nyílt hozzáférésű, átfogó, de ugyanakkor felhasználóbarát modellt a cloud alapú technológiákhoz kapcsolható nettó energia felhasználás és kibocsátás következményeinek vizsgálatára. Mindezt a cloud különböző régiókban és különböző piacokon való elfogadottságának viszonylatában. A modell neve CLEER (Cloud Energy and Emissions Research). A CLEER az első nyilvánosan is hozzáférhető rendszer modell a felhő alapú technológiák energia analízisére.

A modell segítségével megvizsgáltak a cloud felhasználás potenciális energiamegtakarítását az amerikai piacra vonatkozólag. A kapcsolódó tanulmányban ezt a három legelterjedtebb üzleti applikációk szintjén vizsgálták: email, szokásos irodai szoftverek/produktivitást segítő eszközök és CRM megoldások tekintetében. Az eredmények alapján a legtöbbet használt programok felhőbe költöztetése 87%-al csökkentené az energiafelhasználást, ez 326 petajoule-nak megfelelő energiát jelent, ami elég a Los Angeles éves áramellátásához. (23 mrd kilowatt óra).

A cloud persze nem csak az energiafelhasználást csökkentheti, ha nagy mértékben adoptálják, hanem a fizikai termékekre és szolgáltatásokra való igény csökkenésének indikátora is lehet.

Az elemzés menete

Bővebben olvasd el a teljes tanulmányt, vagy nézd meg magát az alkalmazást!

  1. A dolgozók elemzése, hányan dolgoznak és ebből hányan használnak számítógépet a munkájuk során és ezen belül pedig milyen applikációkat vesznek igénybe, pl. a tanulmányban a 87 millió amerikai számítógéppel dolgozó állampolgár mindegyikéről feltételezték, hogy a munkája során használ e-mailt.
  2. Az adott applikációt szerver  segítségével veszik igénybe vagy sem (hálózat vagy asztali). A szervert igénylő alkalmazásokat még tovább bontották két csoportra, a hagyományos helyben üzemeltetett megoldásokra és a cloudra.
  3. A data centerek típusai az adott régióban és megoszlásuk a vizsgált alkalmazások tekintetében.
  4.  A felhasználók milyen eszközökön dolgoznak (pl. mobiltelefon, tablet, notebook stb.)
  5. Mindezen eszközök (data center, hálózat, end user eszközök) energiafelhasználása

+ egy kalkuláció, miből mennyire lenen szükség, ah mindez a felhőben működne.

Most már valóban biztonsággal állíthatjuk, hogy a felhő nem csak a végfelhasználó számára jelent könnyebbséget a munkavégzése során, vagy a munkáltatónak az alacsonyabb költségek miatt, hanem fontos ökológiai kérdéssé is válik, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel a működtetésére is szolgáltató oldalról. Tehát a felhő alapú technológiák használatának esetében mindhárom érintett fél csak nyerhet az ügyön. A környezetvédelmet pedig amúgy is a 21. század egyik kiemelt problémájaként kell kezelni ugyebár.

 

Címkék: , , , , , , ,


A szerzőről

Sziasztok j.jetson vagyok, egyébként Dettinek hívnak. Szeretek új dolgokat kipróbálni, főleg, ha technológiával kapcsolatosak és még nyomkodni is lehet őket, ezért vállaltam el ennek a blognak az írását is. Másrészről pedig hiszek abban, hogy az újra való nyitottság lendíti előre a világot, és a blogban is ezt az eszmét próbálom becsempészni a bejegyzéseimbe. Mindemellett tök átlagos emberek, tök átlagos gyereke vagyok.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Vissza az elejére ↑
  • Hírlevél


  • Beta Testereket keresünk!

  • Twitter